Eddig két alkalommal vettem részt Forever Living-es bemutatón, az egyiken egy barátom kedvéért, a másikon pedig a kedvesem miatt.

Nem tudom mennyire ismerős a többségnek, hogy mit is takar a Forever Living Products, röviden FLP kifejezés, én csak annyit mondanék erről, hogy ez egy egzotikusnak mondott növényből készített termékcsalád, ami baromira egészséges, mindenre jó, lehet kenni, enni, inni, és aki marha ügyes, sok pénzt tud keresni az eladásával.

Nekem ezzel a részével semmi bajom, a temék tényleg jó, DE!

Ami nem tetszik, és nagyon nem, az csak annyi, hogy az, aki bekerül ebbe a rendszerbe, jól kösse fel a gatyáját, mert választania kell a pénz és a magánélet között. Átformálják az embert, az agyukat jól átmossák és attól a naptól kezdve semmi máson nem fog járni az esze, csak azon, hogy hogyan kerítsek még több telefonszámot, amit felhívhat és megkérdezheti: - Jókor hívlak?  és semmi másra nem tud majd gondolni, csak arra, hogy a másik kolléga már 23 pontot gyűjtött, de neki még csak 13 van, és hajt és teper, és vezeti a célfüzetet, ragasztgatja a vágyott célok képeit, amik temészetesen nem mások, mint hatalmas házak, yachtok, kocsik, drága szeművegek, ékszerek képei, de sehol sem találni egy olyan célt, ami arról szólna, hogy szerelem, barátság, összetartozás, boldogság...

Ha őszinte akarok lenni magamhoz, és miért ne akarnék, még azt is felvállalom, hogy én vagyok a hülye, amiért nem tudok azonosulni ezzel az életfelfogással. Én vagyok a hülye, mert nekem is felajánlották a lehetőséget, hogy bekerülhetek a csapatba és akár az első egy hónap alatt is kereshetek 50 000 Ft-ot, majd ha elég hajtós vagyok, akkor fél év alatt, már százezres nagyságrendel is megnövelhetném  a bukszámat, két év alatt pedig vehetnék egy házat kápéra. De pont ez zavar. Az hogy sosincs vége, mert ha most 50-et keresek, jövőre 500 ezret, aztán még többet és még többet és csak hajtok, hajtok, megyek előre és sosem lesz elég. Sosem. Mert ezt sulykolják ott az FLP-n az emberbe, hogy sosem vagy elég jó, csak akkor, ha még többet keresel. Ehhez pedig állandóan szervezned kell az újabb tagokat.

De ami a leginkább elriasztott az az volt, mikor az egyik lelkes hívő azt mondta a találkozó új résztvevőinek, hogy ne törődjön senki azzal, hogy esetleg a régi barátai, ismerősei értetlenül néznek rá, amiért folyton a pénz után hajt, ne törődjön velük, mert ők a buták, amiért nem ezt teszik és ne törődjön senki azzal, hogy esetleg elveszítheti a barátságokat, majd ott az FLP-n szerez újakat. Nincs szükség azokra, akik nem szállnak be.

Nos én azt mondom, hogy lehet hogy divatjamúlt, tesze-tosza, élhetetlen éhenkórász vagyok, de nincs az a pénz, amiért én megtagadnék 25 éves barátságot és nincs az a pénz, amiért lemondanám a hétvégémet, amit a szerelmemmel tölthetek, csak azért, hogy egy újabb FLP-s találkozóra menjek, vagy éppen azért, hogy vadidegen, vagy éppen 30 éve nem látott embereket vigyek el beszervező diszkurzusokra.